Gazdasági világválság

Szerző  Gere Attila

Frissítve: 2024. 05. 15.

A gazdasági válság, más néven recesszió egy olyan elkerülhetetlen esemény, amely a gazdasági aktivitás visszaesésével, esetleg egy adott ország GDP (bruttó hazai termék) értékének a csökkenésével jár.

A történelem során többször is találkozhattunk olyan recesszióval, amely akár hosszú éveken keresztül, az egész világ gazdaságára hatást gyakorolt.

A gazdaság alapja

A gazdasággal kapcsolatban azt érdemes megjegyezni, hogy minden a keresletre és a kínálatra alapul.

Ez a két faktor elég ahhoz, hogy a gazdaság alakulása gyökerestől megváltozhasson:

• Ha a kereslet meghaladja a kínálatot, akkor árnövekedést tapasztalunk, hiszen a magas kereslet miatt a termékek drágábban is el tudnak kelni
• Ha alacsony a kereslet, akkor az árak zuhanni fognak, mivel mindenki arra fog törekedni, hogy vevőt találjon a termékére

A magas kínálat és alacsony kereslet szélsőséges formáját válságnak vagy világválságnak hívjuk, attól függően, hogy a világ mekkora területére gyakorol hatást. A recesszió általában csak egy országot, vagy országcsoportot szokott érinteni.

Mi az a recesszió?

Ha egy országnak kisebb a kereslete, mint a kínálata, akkor azt mondjuk, hogy az adott ország recesszióban van.

A recesszió a gazdaságnak számos részét érintheti. A kereslet csökkenése az esetek túlnyomó részében a következő láncreakciót idézi elő:

1. Az alacsony kereslet miatt a vállalatok kevesebb bevételt termelnek
2. A kisebb bevétel csökkenti a cég fejlődését és terjeszkedési lehetőségeit
3. A cégek ilyenkor sokszor úgy döntenek, hogy csökkentenek a tevékenységükön
4. Ezt sokszor a létszám is megszenvedi, ami nagyobb munkanélküliséget eredményez

Mi az a depresszió?

A depresszió a közgazdaságban a gazdasági válság legextrémebb formáját jelenti. Depresszió alatt olyan recesszióról beszélünk, amelyre a következők a jellemzőek:

• jelentős szociális problémák
• erősen lecsökkent termelés
• alacsony árak
• alacsony munkabérek
• nagy mértékű munkanélküliség

Depresszió esetén az ország GDP-je már jelentősen lecsökkent, és egy olyan meghosszabbodott recesszióról beszélünk, amely hosszú távú változásokat okoz a gazdaságban.

A lecsökkent fogyasztás miatt a depresszió sokszor a kereskedelmi bankok csődjét és bezárását eredményezi.

A válság típusai

Termelési válság

• Ipari vagy mezőgazdasági eredetű válság
• A legfőbb oka a túltermelés, azaz a túl nagy kínálat kialakulása

Hitelválság

• Az adós és a hitelintézet közötti bizalom hiányából származik
• A nem kielégített hitelszükségletek okozzák, emiatt pedig az adósok csődbe kerülnek

Pénzválság

• A pénz értékének hullámzása, a pénz kelleténél nagyobb bősége vagy éppen hiánya okozhatja

Kereskedelmi válság

• A vállalkozók a fogyasztók vásárlási képességét túlbecsülik, ezért túl nagy készletek kerülnek felhalmozásra
• A túl nagy készletet csak magas veszteséggel lehet eladni

Személyes védekezés a világgazdasági válság ellen

Hogyha megfelelően felkészülsz egy válságra, akkor minimalizálhatod a személyes kár mértékét, sőt, hogyha megfelelően kezeled a pénzed, akkor akár profitálni is tudsz a válság okozta lehetőségekből.

Tedd fel magadnak a következő kérdéseket és gondold át, hogyan reagálnál egy váratlan gazdasági helyzetre.

Kérdések

• Mit csinálnál, ha a befektetéseid értéke 25 – 30%-ot esne?
• Hogyan kompenzálnád a kieső jövedelmet, hogyha megszűnne a munkaviszonyod?
• Milyen hatással lenne a pénzügyeidre az, ha a családban egy váratlan betegség merülne fel?
• Tudnád törleszteni a hiteledet, ha a kamat a másfélszeresére növekedne?

Egy hasonló stressz-teszt könnyen felhívhatja a figyelmedet különböző pénzügyi problémákra.

Megtakarítás

Egy pénzügyi válság esetén kulcsfontosságú az, hogy rendelkezz megfelelő megtakarítással.

A megtakarításra olyan formát kell válassz, amely lehetőséget ad arra, hogy a pénzt bármikor kivehesd és felhasználhasd anélkül, hogy ebből különösebb anyagi károd származna.

Pár ötlet a megtakarításra:

• takarékszámla
• lekötött betét
• állampapír

Adósságok

Ha van felvett hiteled, akkor próbáld ezt minél előbb visszafizetni. A hiteltörlesztés a legfőbb prioritásod kell legyen, hogyha nem szeretnéd a hiteledet recesszióban törleszteni.

A gazdasági visszaesés a kamatok emelkedését idézi elő, a növekvő munkanélküliségnek pedig a csökkenő jövedelem lesz a hatása.

Befektetés válság esetén

A befektetés a megtakarítás egyik legjobb formája. A tőzsdepiacon számos befektetési terméket találhatsz, ezek közül pedig mindegyik különböző hozammal és kockázati szinttel rendelkezik.

Egy recesszió esetén a részvénypiac gyakran összeomlik, ezért ilyenkor egyáltalán nem érdemes eladni a korábbi befektetéseidet.

Az alacsony árak ugyanakkor remek lehetőséget nyújtanak azoknak, akik ki akarják használni a befektetések olcsó árát.

Korábbi befektetési eredmények válság esetén

Azok, akik a múltban recesszió alatt fektettek be a tőzsdepiacba, elég jó teljesítményt érhettek el az évek során.

Ha egy válság legmélyebb pontján lépsz be a piacra, akkor hosszú távon valószínűleg elég magas profitra tehetsz szert, de még akkor is jól járhatsz, ha a lehető legrosszabb napon fekteted be a pénzed:

• Hogyha a 2008-as világválság előtt, 2007 legmagasabb csúcsán fektettél volna be, még akkor is évente átlagosan 8.4%-os profitra tehettél volna szert azóta.
• Az 1990 – 1991 közötti recesszióról szintén ez mondható el: ha a recesszió előtt fektettél volna be, akkor a profit éves átlaga 9.8% volna.

A piacot nem lehet időzíteni

Soha nem lehet megmondani, hogy egy piac mikor van a legmélyebb pontján, ezért nem is érdemes arra a tökéletes pillanatra várni, amely a legmagasabb profitot eredményezné számodra.

A legjobb megoldás a befektetésre az, ha az összeget több részbe osztod, és ezeket különböző napokon, meghatározott időközönként fekteted be: ezt hívják angolul dollar-cost averaging-nek.

A nagy gazdasági világválság

A nagy gazdasági világválság a modern kor egyik legnagyobb, 1929 és 1933 között tartó válsága.

A válság oka

Az első világháború után fellépő gazdasági kimerülés és erőforrás hiány nagy mértékben hozzájárult a válság kirobbanásához:

• Az Egyesült Államok lett a világgazdaság vezetője
• Rengeteg ország az USA hiteleitől függött, viszont az USA a saját piacára összpontosított
• A növekvő jegybanki alapkamat hatására defláció történt
• A világpiacon rövid időn belül túltermelés alakult ki, ezt pedig hitelekből finanszírozták
• 1929 október 24-én, a fekete csütörtökön a részvénypiacon is recesszió alakult ki

A tőzsdepiaci recesszió robbantotta ki igazán a gazdasági válságot. Hatalmas nagy pánik tört ki, az emberek sorra adták el az összes befektetésüket, az Egyesült Államokban pedig napokon belül több ezer bank és vállalkozás ment csődbe.

A válság következményei

A nagy gazdasági világválság alatt rendkívül megnőtt a munkanélküliség, illetve az infláció. A rendkívül sok, felhalmozott áru eladhatatlanná vált.

A válság rövid időn belül Európába is megérkezett, ezt pedig leginkább Ausztria és Németország érezte meg.

A bankválság hatására olyan új szabályokat hoztak létre, amelyek által sokkal jobban lehetett szabályozni a pénzintézetek működését. Sok olyan ország volt, ahol a bankválságot csak állami beavatkozással tudták megoldani.

A 2008-as világválság

A 2008-ban kirobbanó gazdasági világválság a nagy gazdasági világválság óta a legjelentősebbnek tartott recesszió.

A válság oka

A válság legfőbb oka az Egyesült Államokban kialakult jelzáloghitel-válság volt, ami később az egész világban éreztette a hatását.

A növekedő ingatlanárakra hagyatkozva a jelzáloghiteleket nagyon alacsony kamat mellett, szinte bárkinek odaadták:

• 2006-ban tetőzött az ingatlanok értéke, ezután pedig lehetetlen volt eladni őket, ezért hamar zuhanni kezdtek az árak
• A bankok tőke nélkül maradtak, a hitelfelvevők pedig rendkívül eladósodtak

2007-ben csaknem 1.3 millió amerikai ingatlan került elárverezésre, ami az előző évhez képest majdnem kétszeres mennyiséget jelentett:

• Az Egyesült Államokban kialakult válságot sokan csak helyinek tekintették
• A recesszió hamar kiterjedt az egész világra, ezt pedig Európa is nagy mértékben megérezte
• 2008-ban recesszióba került az eurózóna: 0,2%-kal csökkent a gazdasági teljesítmény
• 2009-ben Magyarországon több, mint 6%-os gazdasági visszaesést tapasztaltunk

A válság következményei

A válság következményeként a gazdasági fejlődés nagy mértékben lecsökkent és a munkanélküliség is régen nem látott rekordokat döntött. A nemzetközi kereskedelem szintén belassult, a nyersanyagok ára nagyot zuhant.

Az ingatlanok ára lecsökkent, sőt, a válságot még az autóipar is megérezte. Sok pénzintézet csődbement, köztük a Lehman Brothers is, ami korábban az Egyesült Államok 4. legnagyobb befektetési bankja volt.

2020-as recesszió

A 2020-as járványhelyzet nem volt jó hatással a világgazdaságra: a februári részvénypiac összeomlást valószínűleg a több országban bevezetett karantén is elősegítette.

A váratlan járvány a szokatlan körülmények miatt gyors recesszióhoz vezetett a piacon, ez pedig pár hónap alatt súlyos következményeket vont maga után:

• Februárban és márciusban a legtöbb részvény 20 – 30%-ot zuhant
• Az olaj ára szintén összeomlott
• Rengeteg kicsi vállalkozás bezárt
• A munkanélküliségi ráta a legtöbb országban soha nem látott rekordot döntött
• A turizmus szinte teljesen megszűnt
• A hitelek nagyon olcsók lettek

A recesszió hatását a legkönnyebben az országok GDP-jén lehet észrevenni. A következő képen a pirossal jelzett országok recessziót szenvedtek:

Mikor érkezik a következő gazdasági válság?

Sok ember szerint a következő gazdasági válság az ingatlanpiac miatt fog kirobbanni. Az utóbbi évtizedben rendkívül megnőttek az ingatlanárak: egyes országokban több, mint 50%-ot emelkedtek.

Hogyha ismét nagy hitelezés történne, akkor a közeljövőben valószínűleg megismétlődne az, ami 2008-ban történt. Szerencsére a bankok rendkívül sokat tanultak az utolsó válság óta, és kijelenthető, hogy a felmérések alapján minden európai országban kiegyensúlyozottak a hiteltermékek.

Szakértők szerint a következő válságot nem az ingatlanpiac, hanem a kínai gazdaság és az Egyesült Királyságban növelt adó fogja kiváltani.

Az infláció szintén rekord magas volt 2021-ben, a jegybanki alapkamat pedig először növekedett az utóbbi 9 évben.