Mire jó a Költségvetés Kalkulátor?
A Költségvetés Kalkulátor egy helyen mutatja meg, mennyi pénz jön be és mennyi megy ki havonta. Beírja a nettó jövedelmét és a kiadásait, a kalkulátor pedig kiszámolja, mennyi marad a hónap végén. Így pár perc alatt látja, hol csorog el a pénz, és mekkora összeget tud félretenni anélkül, hogy táblázatot kellene vezetnie.
Írja be a havi jövedelmét
Adja meg a nettó, ténylegesen kézhez kapott összeget. Számolja bele a fizetést és minden rendszeres bevételt, például a mellékállásból származó pénzt vagy a családi pótlékot.
Adja meg a fix kiadásokat
Ezek hónapról hónapra nagyjából ugyanannyit visznek el: albérlet vagy hiteltörlesztő, rezsi, biztosítások, internet és egyéb előfizetések.
Adja hozzá a változó kiadásokat
Élelmiszer, közlekedés vagy üzemanyag, szórakozás, ruházat. Ezeknél nyugodtan becsüljön, de inkább felfelé kerekítsen, mert a tényleges költés szinte mindig több a vártnál.
Olvassa le az eredményt
A kalkulátor összeadja a kiadásokat, és kivonja a jövedelméből. A végén látja, mennyit tud félretenni, vagy hogy mínuszban végzi-e a hónapot.
Hogyan számol a kalkulátor?
A számítás egyszerű kivonás. A kalkulátor összeadja az összes kiadását, majd kivonja a havi nettó jövedelméből. Ami marad, az a megtakarítható összeg. A megtakarítási rátát úgy kapja meg, hogy ezt a maradványt elosztja a jövedelmével, és megszorozza százzal.
Nézzük egy példán. Tegyük fel, hogy a havi nettó jövedelme 450 000 Ft. A kiadásai: lakhatás 140 000 Ft, rezsi 35 000 Ft, élelmiszer 90 000 Ft, közlekedés 25 000 Ft, egyéb (előfizetések, szórakozás, ruházat) 70 000 Ft. Ez összesen 360 000 Ft. A maradvány tehát 450 000 Ft mínusz 360 000 Ft, vagyis 90 000 Ft. A megtakarítási rátája 90 000 / 450 000 = 20%, ami egészséges aránynak számít.
Népszerű költségvetési módszerek
Nincs egyetlen helyes módszer. A lényeg, hogy olyan keretet válasszon, amit tartani is tud. Az alábbiak a leggyakrabban használt kiindulópontok, és mindegyik a kalkulátor számaira épül.
Az 50/30/20 szabály
A jövedelmét három részre osztja. Az 50% a szükségletekre megy: lakhatás, rezsi, élelmiszer, közlekedés, kötelező törlesztők. A 30% a vágyakra: étterem, hobbi, utazás, ami jólesik, de elhagyható. A 20% a megtakarításra és a hiteltörlesztés gyorsítására. A 450 000 Ft-os példánál ez 225 000 Ft, 135 000 Ft és 90 000 Ft felosztást jelent. Kezdőknek ezt a legkönnyebb követni.
A 70/20/10 elv
Itt a jövedelem 70%-a fedezi a megélhetést, 20% megy megtakarításra, a maradék 10% pedig adósságtörlesztésre vagy célzott félretevésre. 450 000 Ft mellett ez 315 000 Ft, 90 000 Ft és 45 000 Ft. Annak való, akinek nagyobb a havi alapköltsége, de szeretne fegyelmezetten félretenni.
Nullbázisú költségvetés
Minden forintnak feladatot ad, amíg a bevétel mínusz a kiadások és a megtakarítások nullára nem jön ki. Ez nem azt jelenti, hogy mindent elkölt: a megtakarítás is külön sorként szerepel a tervben. A módszer azoknak válik be, akik szeretik a részletes kontrollt, és hajlandók havonta végigvezetni a kategóriákat.
Tippek, hogy a költségvetés ki is tartson
Egy hónapig jegyezze fel a tényleges kiadásait, mielőtt véglegesíti a kereteket. A fejből becsült összeg majdnem mindig kevesebb a valóságnál.
A ritka, de nagy tételeket (biztosítás, autópálya-matrica, ünnepek) ossza el 12 hónapra, és az időarányos részt tegye félre minden hónapban.
Állítson be automatikus átutalást a megtakarításra a fizetésnap utáni napra, így nem a hónap végi maradékból próbál spórolni.
Tartson egy vésztartalék sort, ahova fokozatosan összegyűjt 3-6 havi kiadásnak megfelelő összeget a váratlan helyzetekre.
Havonta egyszer üljön le 10 percre, és vesse össze a tervet a tényleges számokkal.
Ha egy kategória rendre túlcsordul, ne magát hibáztassa, hanem igazítsa a keretet reálisabb szintre.
Gyakori kérdések
Mennyi pénzt érdemes havonta félretenni?
Általános ökölszabály, hogy a nettó jövedelme legalább 10-20%-át tegye félre. Ha most kezdi, akár 5%-kal is indulhat, és fokozatosan emelheti. A lényeg az állandóság: a kisebb, de rendszeres összeg többet ér, mint az alkalmi nagy félretevés.
Nettó vagy bruttó jövedelmet írjak be?
Mindig a nettó, vagyis a ténylegesen a számlájára érkező összeget adja meg. A bruttóból még levonják az adót és a járulékokat, így azzal a tervezés félrevinne. A kalkulátor azzal a pénzzel dolgozik, amit valóban el tud költeni.
Mit tegyek, ha a kalkulátor mínuszt mutat?
Ilyenkor a kiadásai meghaladják a bevételét, ezért érdemes kategóriánként végignézni, hol lehet faragni. Először a változó tételeknél (szórakozás, étterem, előfizetések) próbálkozzon, mert ezeket a legkönnyebb csökkenteni. Ha a fix költségek a magasak, hosszabb távon segíthet a hitelkiváltás vagy az olcsóbb szolgáltatóra váltás.
Milyen gyakran frissítsem a költségvetésemet?
Havonta egyszer érdemes átnézni, legjobb a fizetésnap körül. Ha változik a jövedelme, vagy egy nagyobb kiadás jön (például költözés), azonnal igazítsa hozzá. A költségvetés akkor működik, ha él, nem ha egyszer beállítja és elfelejti.
Beleszámítsam a ritka, éves kiadásokat is?
Igen, különben a terv túl optimista lesz. A nagy éves tételeket ossza el 12 hónapra, és az időarányos részt tegye félre minden hónapban. Így nem ér váratlanul a számla, amikor megérkezik.