Vállalati nyereségadó

A vállalkozói nyereségadó (más néven társasági adó, rövidítve TAO) egy olyan adónem, amely Magyarországon a társas vállalkozásokat érinti.

Ebben a cikkben minden részletet megtudhatsz a társasági adóról, köztük azt is, hogy hogyan számolják ki, és milyen cégekre vonatkozik.

Mi az a nyereségadó?

A nyereségadó (TAO) a legáltalánosabb adózási forma Magyarországon a vállalkozások körében, hiszen ez az alapvető adózási formája minden társas cégnek.

Szinte bármilyen vállalkozás alapvetően TAO-s akkor, amikor megalapítják: ebbe a kategóriába sorolhatóak tehát a Kft-k, Rt-k és Bt-k, illetve az egyéni cégek is. Az egyéni vállalkozókon kívül, cégformától függetlenül az összes szervezet a társasági adó alá tartozik, amennyiben nem választ más adózási formát.

Minden vállalkozás igyekszik a számára legkedvezőbb, tevékenységi körével leginkább találó adózási formát kiválasztani: a KATA, KIVA, illetve EVA mellett nem érdemes elfelejteni a TAO-t, mivel sok esetben a társadalmi adó lehet a legideálisabb választás egy cég számára:

• A társadalmi adó korrekciós tételeken alapszik, ez pedig minden cég esetében máshogy befolyásolja az adóalap kiszámítását.

Mielőtt kiválasztanád a számodra alkalmas adózási formát, mindenképp érdemes a könyvelőddel konzultálni, hogy a lehető legjobb döntést hozd meg a céged számára.

A társasági adó alanyai

Mint korábban írtuk, szinte minden olyan cég adóalany lehet, amelyik nem egyéni vállalkozás. Ezek a következők:

Belföldi alanyok

• gazdasági társaságok

• szövetkezetek

• állami vállalatok

• alapítványok

• egyesületek

• köztestületek

• egyes jogi személyek vállalata

• ügyvédi irodák

• erdőbirtokossági társulatok

• vízi társulatok

• MRP

• ERIC

• egyházi jogi személyek

• lakásszövetkezetek

• önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak

• felsőoktatási intézmények

Külföldi alanyok

• külföldi vállalkozók

• ingatlannal rendelkező társaság külföldi tagja

Szükséged van egy kis extra készpénzre?

Találd meg a legjobb személyi kölcsönt percek alatt az összehasonlításunk segítségével. Teljesen ingyenes, regisztráció nélkül!

Hitelek fajtái

Mekkora a nyereségadó mértéke?

A nyereségadó (társasági adó) mértéke az adóalap 9%-a.

A társasági adó mértéke a múltban

A társasági adót 1997 óta kell fizetni, a mértéke pedig többször is megváltozott az évek során – ez megfigyelhető a következő táblázatban:

Jól látható tehát, hogy a nyereségadó mértéke soha nem volt kisebb, mint most.

A nyereségadó számítása

A nyereségadó kiszámítása bonyolult lehet, mivel vannak olyan tételek, amelyekre nem kell adót fizetni, illetve olyan kiadások is, amelyeket pluszba hozzá kell adni az adóalaphoz.

Érdemes minden esetben könyvelő segítségét kérni a társasági nyereségadó kiszámításához, amelynek a lépései általánosan a következők:

Ki jogosult adókedvezményre?

Adókedvezményt kaphatnak azok a cégek, amelyek:

• munkanélküli/megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztatnak

• szakmunkás tanulókat képeznek

• kutatói tevékenységet folytatnak

• létszámnövelés alatt állnak

A nyereségadó bevallása

A nyereségadót az adóévet követő év májusának utolsó napjáig, azaz május 31-ig kell bevallani és kifizetni. Ez azt jelenti, hogy például a 2023-as adóévre vonatkozó társasági adót 2024. május 31-ig szükséges bevallani.

A határidő alól egyedül azok a nonprofit szervezetek mentesülnek, akiknek az adóévben sem bevételük, sem költségük nem volt.

Adóbevallással kapcsolatos adatok

• A nyereségadó kódja: 101

• NAV nyereségadó számlaszám: 10032000-01076019