Mennyi hitelt kaphatok? - Útmutató a felveheő hitelösszeghez

Hitelfelvétel esetén szabály írja elő, hogy a jövedelmed teljes összegének legfeljebb hány százalékát használhatod fel banki hiteltörlesztésére.

Ezt a korlátot a JTM (jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) szabályozza, amelynek értékeit az MNB határozza meg. 2026-tól a jövedelmi küszöbérték 800 000 Ft-ra emelkedett a korábbi 600 000 Ft-ról.

Azért szükséges ezt az összeget meghatározni, mert ellenkező esetben sokan vennének fel olyan magas törlesztőrészletű kölcsönöket, amelyeket a későbbiekben nem tudnának rendszeresen törleszteni.

Feltétel szerint minden személynek rendelkeznie kell érvényes munkáltatói igazolással ahhoz, hogy hitelt tudjon felvenni. Amennyiben a hitelfelvevőnek saját cége van, az adóhatóságtól kérhet igazolást.

A jövedelem hitellel való terhelésének arányát nem csak a jövedelem, hanem a kamatperiódus is befolyásolja. Ezt az arányt az időnként változó JTM korlát mutatja meg.

A JTM korlátot másképp számolják a fogyasztási hitelenél és a jelzáloghiteleknél.

A fizetés hány százaléka lehet hitel?

A jövedelemre a JTM szabály érvényes: ez határozza meg, hogy a fizetésednek legfeljebb hány százalékát használhatod fel hiteltörlesztésre.

1. január 1-jétől a jövedelmi határ 800 000 Ft-ra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy aki havi nettó 800 000 Ft alatt keres, az alacsonyabb arányban terhelheti a jövedelmét hitellel.

A JTM mértéke szabad felhasználású hitelenél, illetve jelzálog alapú hitelenél különbözik. A következő mértékekkel kell számolni:

JTM szabály fogyasztási hitelenél

JTM szabály jelzálog alapú hiteleknél

A bemutatott arányok akkor változhatnak, ha a hitel nem fix kamatozású, hanem például kamatos kamattal működik.

A kiadások fontossága

A jövedelmed mértéke mellett azt is figyelembe kell venni, hogy milyen kiadásokkal rendelkezel.

Hiába van 400 000 Ft-os jövedelmed, ha annak a 90% -át a kiadásaid fedezésére költöd. Lehet, hogy egy másik ügyfél 300 000 Ft-os jövedelemmel nagyobb hitelt kaphat nálad.

Saját magadnak is ki tudod számolni azt, hogy a jövedelmednek mekkora részét tudnád törlesztésre fordítani. Ehhez csak a kiadásaid mértékét kell felvázolni:

A fenti jövedelem és költségvetés mellett az ügyfél 100 000 Ft -ot tudna hiteltörlesztésre költeni. Természetesen csak akkor használhatja fel mind a 100 000 Ft-ot, ha a JTM szabály a kamatperiódus alapján ezt megengedi.

Fontos: 350 000 Ft-os jövedelem esetén a JTM szabály személyi kölcsönnél maximum 175 000 Ft törlesztőt enged (50%), így az ügyfél 100 000 Ft-os korlátja belefér.

A JTM korlát változatossága a hitelek kamatának köszönhető. Egy banki hitel kamata egy bizonyos változótól függ, amely nincs a bankhoz kötve.

Ilyen változóként viselkedik például a BUBOR  (bankok közötti kamat) vagy egy állampapírhozama. Ehhez a változóhoz adódik hozzá a kamatfelár, ami viszont mindig egy fix százalék.

Jellemző, hogy egy hosszú futamidejű (például 20 éves) hitelnél a kamat egy idő után megnövekszik.

A kamat növekedésével a törlesztőrészlet is megnő, ezért a jövedelem és a hitel törlesztőrészletének arányát szükséges előre kiszámolni.

A változó kamatnak köszönhető, hogy a jövedelem terhelhetőségét a hitel futamidejéhez és a kamatperiódushoz kötik.

A hitelösszeg mértéke nem csak az ügyféltől, hanem magától a banktól is függ. Mielőtt egy bizonyos hiteltörlesztés mellett döntenél, ismerkedj meg a többi alternatív termékkel is.

Mennyi hitelt vehetek fel? Mennyi lakáshitelt kaphatok?

Minden hiteltörlesztés más tulajdonságokkal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy más-más célokra nyújtanak megoldást. A felveheő hitelösszegek is eszerint változnak:

Azt is fontos megjegyezni, hogy a bankok között még ugyanannál a hiteltípusnál is léteznek eltérések.

Mivel egyáltalán nem mindegy, hogy egy hitelt melyik banktól igényelsz, ezért döntés előtt érdemes összehasonlítani a különböző ajánlatokat. Ha tudni szeretnéd, mennyi hitelt vehetek fel kalkulátor segítségével, használd a hitelkalkulátorunkat.

A személyi kölcsönöknél az alábbiakat fogadják el elsődleges jövedelemként:

Amennyiben az elsődleges jövedelem nagysága megfelel a kritériumoknak, akkor a másodlagos jövedelem megléte tovább segíthet a hitelösszeg növelésében.

A személyi kölcsönöknél az alábbiakat fogadják el másodlagos jövedelemként:

Ne feledd, a másodlagos jövedelem önmagában még akkor sem fogadható el hitelfedezetként, ha elég nagy bevételt biztosít.

Ha olyan hitelt veszel fel, amihez ingatlanfedezet szükséges, a maximálisan felveheő hitelösszeget az ingatlan piaci értéke is befolyásolja.

Az MNB HFM (hitelfedezetiségi mutató) szabálya szerint a bankok legfeljebb az ingatlan értékének 80% -áig finanszíroznak lakáshitel esetén. A gyakorlatban ez az arány a lakás adottságaitól is függ – egy vidéki ingatlant lehet, hogy csak 50-65% -ig számolnak be. A fennmaradó összeget önerőként kell kifizetni.

Példa: egy 40 millió Ft értékű ingatlan esetén legfeljebb 32 millió Ft lakáshitelt kaphatsz (80%-os HFM), és legalább 8 millió Ft önerőre lesz szükséged.

Hitelfelvétel esetén az alacsony jövedelem mindenképpen hátrányt fog jelenteni.

Sokan kérdezik: minimálbérre mennyi hitelt kaphatok? 2026-ben a nettó minimálbér 214 662 Ft, amellyel a legtöbb bank maximum 5-5,5 millió Ft-os személyi kölcsönt biztosít. Vannak olyan hiteltörlesztések, amelyek minimálbér meglétében is igényelhetőek, viszont ezek sokszor nem nyújtanak megfelelő megoldást.

Alacsony jövedelem esetén előnyös lehet:

A jövedelem mértéke mellett fontos az is, hogy a pénz milyen forrásból származik. A rendszerességet szintén ellenőrizni szokta a bank, amit általában egy bankszámlakivonat segítségével tesz meg.