Cégalapítás menete és költségei

A cégalapítás a közhiedelemmel ellentétben egy rendkívül egyszerű és gyors folyamat, a költségek pedig szintén nem magasak.

Ebben a cikkben mindent leírunk, amiről cégalapítás előtt feltétlenül tudnod kell, emellett pedig a költségeket is felvázoltuk számodra. A kft alapítás és a bt alapítás szintén bemutatásra kerül.

Működési formák

A cégek működési formája akár a cég sikerességét is nagy mértékben befolyásolhatja, ezért fontos megfontoltan dönteni, amikor céget alapítasz.

A részvénytársaság alapítása ezeknél sokkal bonyolultabb, emiatt az egyéni vállalkozók számára nem feltétlenül ajánlott az utóbbi formát választani.

Kft. alapítás

Kft. alapítás költségei

• **Kezdőtőke: **legalább 3.000.000 Ft

• **Ebből készpénz: **legalább 30%

A kft, azaz a korlátolt felelősségű társaság az egyik legnépszerűbb cégforma. A cég egyszerűsített alapítása díjmentes, viszont az alapító tagok részéről legalább 3.000.000 Ft alaptőke szükséges.

• A kft alapítása során a tőke 70%-a apport is lehet

• Csak a kft alaptőke befizetése után lehet pénzt kivenni a cégből

• Az alapításkor elég csupán 100.000 Ft-ot benyújtani, a többit két éven belül kell befizetni

Ne feledd, hogy a 3.000.000 Ft-os alaptőke az egyszemélyes kft-ra is ugyanúgy vonatkozik. A kft költségei éppen ezért elég magasak.

Kft. előnyei

• A tagok nem felelnek a teljes magánvagyonukkal a cégért

• A kft törzstőke egy része apportban is megadható

• A kft alapítása egyszerű és gyors folyamat

• Egy vagy több alapító tagja is lehet

Szükséged van egy kis extra készpénzre?

Találd meg a legjobb személyi kölcsönt percek alatt az összehasonlításunk segítségével. Teljesen ingyenes, regisztráció nélkül!

Hitelek fajtái

Bt. alapítás

Bt. alapítás költségei

• Kezdőtőke: nincs meghatározva

• Ebből készpénz: nincs meghatározva

A betéti társaság szintén népszerű a kezdő vállalkozók körében, legfőképp azért, mert nincs meghatározva a törzstőke minimális nagysága. A betéti társaság alapítása egészen alacsony kezdőtőkével is megtörténhet.

A betéti társaság kültagokból és beltagokból áll. A beltagok a saját vagyonukkal is felelnek a vállalkozásért, a kültagok viszont korlátolt felelősséggel rendelkeznek.

Az alapításhoz mindenképp szükség lesz legalább 2 személyre: egy beltagra és egy kültagra.

• Az alapításhoz ügyvéd hozzájárulása szükséges

• Az eredményből való részesedés a vagyoni hozzájárulás alapján oszlik meg

• Nem lehet senkit kizárni a nyereség vagy a veszteség vállalásából

• Bármelyik tag jogosult a cégvezetésre

A betéti társaság beltagjai nagyobb kockázatot vállalnak, ezért általában a cégvezetők szokták ezt a csoportot választani.

Bt. alapítás előnyei

• Nincs kötelező tőkeminimum a cégalapításhoz

• A tagok döntik el, hogy ki szeretne kültag és beltag lenni

• A tagok döntik el azt is, ha akarnak-e osztalékot venni

• Cégmódosítás során cserélni lehet a kültagok és a beltagok között

Rt. alapítás

Rt. alapítás költségei

• Kezdőtőke: legalább 5.000.000 Ft

• **Ebből készpénz: **legalább 30%

A részvénytársaság egy kevésbé elterjedt cégforma. Ez nem véletlen, hiszen egy ilyen vállalkozást bonyolultabb megnyitni, mint a korábban bemutatott cégeket.

• Egy rt megalapításakor illetéket kell fizetni, ami 50.000 – 100.000 Ft között van. A közzétételi díj emellett 5.000 Ft.

A részvénytársaság egy előre meghatározott mennyiségű és névértékű részvénnyel nyitható. Ez a részvénymennyiség lesz a cég alaptőkéje, ha pedig később több részvény kerül kibocsátásra, akkor az alaptőke is megnövekedik.

Rt. előnyei

• Közgyűlés megléte, melyet a társaság részvényesei alkotnak

• A részvényesek adatai nem publikusak

• A hangsúly nem a személyeken, hanem a tőkén van

Bt vagy kft?

A kft és a bt a két legnépszerűbb cégforma Magyarországon, ezért egy kezdő vállalkozót valószínűleg az érdekli, hogy a kettő típus közül melyiket érdemesebb választani.

A következő táblázat összefoglalja a két cégforma között a legfontosabb különbségeket:

Általánosságban elmondható, hogy a kft azért előnyösebb, mert a tagok magánvagyona biztonságban van akkor, amikor a céget probléma éri.

Kft-t egyedül is lehet alapítani, ellentétben a betéti társasággal, amelynek a megalapításához legalább 2 tagra lesz szükség.

A betéti társaságot sokkal kisebb tőkéből létre lehet hozni, hiszen a törzstőkére nem vonatkozik minimum korlát.

Cégalapítással járó egyéb költségek

Az alaptőkén kívül nem szabad megfeledkezni a cégalapításkor felmerülő további költségekről sem. Ezeket a következő listában foglaltuk össze:

• Cégeljárási illeték. Egyes cégtípusoknál illetéket kell fizetni az alapításért, ez pedig 0 – 50.000 Ft között terjedhet.

• Közzétételi költségtérítés. Hagyományos eljárásban fizetni kell, díja csupán 5.000 Ft.

• JÜB adatkérés. A JÜB lekérdezést az ügyvéd miatt kötelező kifizetni, összege 1.650 Ft személyenként.

• Tulajdoni lap. A céghez köthető ingatlanok tulajdoni lapjának leellenőriztetése kb. 1.000 Ft dokumentumonként.

• Kamarai regisztráció. A regisztráció díja 5.000 Ft, a kamarai tagságért pedig külön kell fizetni.

Cégalapítás menete

Mivel mindegyik cégforma esetén kicsit különbözik az eljárás menete, ezért általánosan írtuk le azokat a lépéseket, amelyeket kötelezően teljesítened kell a cégalapítás során.

TEÁOR - tevékenységi kör meghatározása

A vállalkozás megalapításakor kötelező lesz meghatározni a tevékenységi kört. Egyes tevékenységeket csak a megadott cégformában lehet végezni, más tevékenységi körök pedig bárki számára elérhetőek.

A TEÁOR kód a következő szabályok alapján van felépítve (egy betűből és egy négyjegyű számból áll):

• 1. szint - betű: A-tól U-ig (21 gazdasági ág)

• 2. szint - szám: 01-től 99-ig (88 ágazat)

• 3. szint – szám: 011-től 990-ig (272 alágazat)

• 4. szint – szám: 0111-től 9900-ig (615 szakágazat)

A megfelelő TEÁOR kód megkeresésére számos online oldal létezik. Ezeken az oldalakon kategóriákra lebontva megtalálhatod az összes tevékenységi kör kódját.

Egyéni vállalkozás adózás

Az adót is a vállalkozás költségei közé sorolhatjuk, a különböző adózási típusok pedig nagy mértékben befolyásolhatják a cég bevételének a mértékét.

Még egyéni vállalkozóként is több adózási forma közül tudsz választani, ezért érdemes megismerni a típusok közti legfőbb különbségeket.

Vállalkozói jövedelem szerinti adózás

A vállalkozói szja adózás az alapértelmezett adózási formája a vállalkozásoknak. Az összes bevételt összeadod a bevételt növelő és csökkentő értékekkel, ezzel pedig kiszámoltad az adóalapot, ami után 9%-os jövedelem szerinti adót fogsz fizetni.

KATA (egyéni vállalkozók számára)

A kata az egyéni vállalkozók egyik legnépszerűbb adózási formája, amely 2022-ben nagy mértékben megváltozott.

Az új kata adó alanya kizárólag főfoglalkozású vállalkozó lehet, és csakis egyéni vállalkozó, tehát például egy betéti társaság nem választhatja ezt az adózási módszert.

A kata lényege az, hogy az adót egy fix összeg formájában fogod kifizetni, amelynek a mértéke a céged típusától függ. A kata tételes adó összege jelenleg havi 50.000 Ft.

Átalányadó (egyéni vállalkozók számára)

Az átalányadózás egyre nagyobb népszerűségnek örvend az egyéni vállalkozók körében, miután a kata feltételein szigorítottak.

Átalányadózás során nem a teljes bevételre, hanem csak a költséghányadra fogsz adót fizetni, ami lehet 40%, 80% vagy 90% aszerint, hogy a céged milyen tevékenységet végez.

Csak akkor választhatod ezt a típust, ha az éves bevételed nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét.

Ennek az adózási formának az az egyik legnagyobb előnye, hogy igénybe veheted mellette a különböző adókedvezményeket, mint például a családi adókedvezményt.

KIVA

A KIVA a kisvállalati adónak a rövidítése. Ez az egyszerűsített adó két járulékot vált ki:

• szociális hozzájárulási adó

• társasági adó

Az adó mértéke az adóalap 10%-a, az adóalapot pedig nagyrészt a személyi jellegű kifizetések és az osztalékműveletek alapján számítják ki.

A KIVA hasonlít a katára abban, hogy egy egyszerűsített adózási lehetőséget biztosít, és több jutalékot is kivált. A kisvállalati adó kisebb, több alkalmazottal rendelkező cégek számára alkalmas választás.