Névtelen
Pénzügyi szakértő · Financer
Az ingatlanvásárlás Magyarországon komoly anyagi döntés, amelyre érdemes alaposan felkészülni. A vételáron felül számos további költséggel kell számolnod, amelyek összege akár a lakás árának 5-10%-át is elérheti.
Ebben az útmutatóban összefoglaljuk az ingatlan vásárlás költségeit 2026-ben — a lakásvásárlás költségei között a vagyonszerzési illetéktől az ügyvédi díjon át a költözésig mindent megtalálsz, hogy pontosan tudd, mennyibe kerül egy lakás vásárlása a vételáron felül.
A legnagyobb járulékos költség az ingatlan vásárlás illetéke, hivatalos nevén vagyonszerzési illeték. A mértéke 2026-ben:
Példa: Egy 50 millió Ft értékű lakás esetén az illeték 2 000 000 Ft.
Az illetéket a NAV határozatban állapítja meg, amelyet a Földhivatali bejegyzés után kapsz kézhez. A fizetési határidő általában 30 nap.
Több esetben kedvezményt vagy teljes mentességet kaphatsz:
Ingatlan adásvételi szerződést kizárólag ügyvéd vagy közjegyző készíthet el, ezért az ügyvédi díj az ingatlanvásárlás egyik elkerülhetetlen költsége. Sokan keresik az ingatlan vásárlás ügyvédi költségeit — íme a 2026-es piaci gyakorlat:
Példa: Egy 50 millió Ft-os ingatlan esetén az ügyvédi díj 150 000 - 500 000 Ft között mozog.
Az ügyvédi díjat a gyakorlatban legtöbbször a vevő fizeti, de erről a felek szabadon megállapodhatnak. Az ügyvéd feladata az adásvételi szerződés elkészítése, a tulajdonjog bejegyzése a Földhivatalban, valamint az illetékbejelentés a NAV felé.
A Földhivatal (ingatlan-nyilvántartás) több díjtételt is felszámol az ingatlan adásvétel költségei között:
Ezek a díjak összességében alacsonyak, de fontos róluk tudni, mert az ügyvéd a szerződéskötéskor bekéri.
Ha az ingatlant lakáshitelből vásárolod, a hitelszerződést közjegyző előtt kell aláírni. A közjegyzői díj a hitelösszeg és az ügylet bonyolultsága alapján kerül megállapításra.
Átlagos közjegyzői díj: 60 000 - 120 000 Ft
A közjegyzői okirat azért szükséges, mert a bank számára végrehajtható okiratot biztosít, ami csökkenti a hitelezési kockázatot. Az ingatlan vásárlás közjegyzői díja a lakáshitel költségei között az egyik legkisebb tétel, de nem hagyható ki.
Találd meg a legjobb személyi kölcsönt percek alatt az összehasonlításunk segítségével. Teljesen ingyenes, regisztráció nélkül!
Hitelek fajtáiHa az ingatlant lakáshitelből vásárolod, a hitel felvétele további költségeket jelent a vételáron és az illetéken felül.
Az egyszeri költségeken kívül a havi törlesztőrészlettel is számolnod kell, ami a hitelösszeg, a kamat és a futamidő függvénye. Egy lakáshitel jellemzően 15-25 éves futamidőre szól, és a teljes visszafizetett összeg (THM) jelentősen meghaladja az eredeti hitelösszeget.
Ha ingatlanirodán keresztül vásárolsz lakást, a közvetítői jutalékkal is számolnod kell.
Tipp: Ingatlant magánszemélytől is vásárolhatsz közvetlenül (pl. online hirdetési portálokon), így megspórolhatod az ingatlaniroda díját.
Az új ingatlanba való költözés szintén komoly kiadást jelenthet, különösen ha szakembereket veszel igénybe.
A fő költségtételeken túl több kisebb kiadással is érdemes kalkulálnod:
Sokan felteszik a kérdést: mennyibe kerül egy lakás vásárlása a vételáron felül? Tegyük fel, hogy egy 50 millió Ft értékű használt lakást vásárolsz Budapesten, ingatlanirodán keresztül és lakáshitellel.
| Költségtétel | Összeg (Ft) |
|---|---|
Vagyonszerzési illeték (4%) | 2 000 000 |
Ügyvédi díj (~0,5%) | 250 000 |
Földhivatali díjak | 35 400 |
Közjegyzői díj | 90 000 |
Értékbecslés díja | 50 000 |
Ingatlanirodái díj (3%) | 1 500 000 |
Költözés | 180 000 |
Összesen | 4 105 400 |
Ebben a példában az összes járulékos költség a vételár mintegy 8,2%-a. Ha az ingatlanirodái díjat nem a vevő fizeti, az összeg kb. 5,2%-ra csökken.
A díjak ennél magasabbak is lehetnek, így érdemes a vételár legalább 10%-ával számolni tartalékként.
Bár a legtöbb költséget nem tudod megkerülni, néhány tételt csökkenthetsz tudatos tervezéssel:
Az ingatlanvásárlás nem csak lakáhatási célokat szolgál: az ingatlan az egyik legelterjedtebb befektetési forma Magyarországon. A lakásárak hosszú távon folyamatosan emelkednek, így aki ingatlant vásárol, az értékálló befektetésre számíthat.
A KSH adatai szerint a magyar lakásárak az elmúlt évtizedben átlagosan évi 10% feletti ütemben emelkedtek. 2026-ben az átlagos budapesti lakásár meghaladja az 50 millió Ft-ot, vidéken pedig 18-30 millió Ft között alakul.
Fontos azonban figyelembe venni, hogy az ingatlan befektetés nem likvid: eladás esetén hetekbe vagy hónapokba telhet a tranzakció.
Az ingatlanvásárlás járulékos költségei általában a vételár 5-10%-át teszik ki. A legnagyobb tétel a vagyonszerzési illeték (4%), ehhez jön az ügyvédi díj (0,3-1%), a földhivatali díjak, és lakáshitel esetén a közjegyzői díj és értékbecslés. Egy 50 millió Ft-os ingatlannál ez kb. 2,5-4 millió Ft pluszköltséget jelent.
Az ügyvédi díjat a gyakorlatban jellemzően a vevő fizeti, de erről a felek szabadon megállapodhatnak. Az ügyvédi díj mértéke a vételár 0,3-1%-a, minimum 100 000 - 150 000 Ft. Az ügyvéd feladata az adásvételi szerződés elkészítése, a tulajdonjog bejegyzése és az illetékbejelentés.
A vagyonszerzési illeték mértéke 4% a forgalmi érték után 1 milliárd Ft-ig, felette 2% (de maximum 200 millió Ft). Több kedvezmény is elérhető: 35 év alatti első lakásvásárlók 50%-os kedvezményt kapnak 15 millió Ft-ig, CSOK Plusz esetén teljes mentesség jár, új építésű lakásoknál pedig 15 millió Ft-ig illetékmentes a vásárlás.
Teljes illetékmentesség jár CSOK Plusz igénylése esetén (függetlenül az ingatlan értékétől), egyenes ági rokon közötti adásvételnél (pl. szülő-gyermek), valamint cserelakás vásárlásakor, ha az eladott ingatlan drágább volt. Részleges mentességet kapnak a 35 év alatti első lakásvásárlók (50% kedvezmény 15 millió Ft-ig) és az új építésű lakás vásárlói (15 millió Ft-ig illetékmentes, ha az ingatlan értéke nem haladja meg a 30 millió Ft-ot).
A lakáshitelek segítségével akár a vételár 80%-át is finanszírozhatod, így nem szükséges a teljes összeg azonnali kifizetése. A gyerekes családok további kedvezményeket és lakáscélú támogatásokat (pl. CSOK Plusz) igényelhetnek, amelyek tovább csökkentik az önerő mértékét.
A vagyonszerzési illetéket a NAV határozza meg a Földhivatali bejegyzés után. Az illetékfizetési felszólítást általában a szerződéskötést követő néhány hónapon belül kapod meg, és a fizetési határidő 30 nap. Részletfizetés kérhető a NAV-tól, ha az illeték összege meghaladja a 200 000 Ft-ot.
Mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai. A vásárlás hosszú távon értékálló befektetést jelent, a bérlés viszont nagyobb rugalmasságot biztosít. A döntést a hosszú távú terveid, a pénzügyi helyzeted és a helyi ingatlanpiac határozza meg. Részletesebben a lakásvásárlás vagy bérlés cikkünkben olvashatsz erről.
Van kérdésed ezzel a témával kapcsolatban? Kérdezd meg a közösséget.
E-mail megerősítve. A hozzászólásod az ellenőrzés után jelenik meg.
A link lejárt. Küldd be újra a hozzászólásod.
Névtelen
Pénzügyi szakértő · Financer
Top hitelezők összehasonlítása
ettől 9,4% THM
8 lehetőség
Ingyenes · Nincs hitelhatás
Kamatom megtekintéseTop hitelezők összehasonlítása
ettől 9,4% THM
8 lehetőség
5 perc olvasásHitelek
6 perc olvasásHitelek
6 perc olvasásHitelek
8 perc olvasásHitelek
13 perc olvasásHitelek
Csatlakozz a Financera Stacks -hez - Heti útmutatód a pénzügyi alapok elsajátításához, extra jövedelem építéséhez, és egy olyan élet megteremtéséhez, ahol a pénz neked dolgozik. A befektetés kockázattal jár – csak olyan pénzt fektessen be, amit megengedhet magának, hogy elveszítsen.