1 éves állampapír: mit válasszon rövid távra?

Mi az a 1 éves állampapír, és mikor érdemes vele foglalkozni?

A 1 éves állampapír olyan rövid futamidejű állami értékpapír, amelynél Ön nagyjából egy évre ad kölcsön pénzt a magyar államnak. A cél általában nem a magas kockázatú vagyonépítés, hanem a pénz biztonságos parkoltatása: például lakásfelújítás, autóvásárlás, tandíj vagy más ismert kiadás előtt.

Fontos különbséget tenni a keresett fogalom és a jelenleg megvásárolható termékek között. Az Egyéves Magyar Állampapír, vagyis az 1MÁP, hivatalosan létező terméktípus volt, de új értékesítése jelenleg nem aktív. Ha ma keres állampapír 1 éves időtávra, akkor a gyakorlatban leginkább a 12 hónapos Diszkont Kincstárjegyet vagy az 1 éves Kincstári Takarékjegyet érdemes megnézni.

Ha először az alapfogalmakat szeretné átlátni, kezdje az általános állampapír útmutatóval. Ez a cikk kifejezetten az egyéves időtávra koncentrál: mit jelent, milyen típusok jöhetnek szóba, hogyan számoljon a hozammal, és mire figyeljen visszaváltásnál.

Hogyan működik az 1 éves állampapír?

Az egyéves állampapír lényege egyszerű: Ön előre ismert vagy előre kalkulálható feltételekkel helyezi el a pénzét, majd a futamidő végén megkapja a névértéket és a hozamot vagy kamatot. A részletek viszont terméktől függnek.

A fix kamatozású papírnál a kamat mértéke előre látszik. A Diszkont Kincstárjegy más logikát használ: nincs klasszikus kamatfizetés, hanem névérték alatt vásárolja meg, lejáratkor pedig a névértéket kapja vissza. A nyereség a vételár és a lejáratkori névérték különbsége.

Ezért nem elég azt kérdezni, hogy mekkora a kamat. Azt is tisztázni kell, hogy mikor kellhet vissza a pénz, milyen árfolyamon tud eladni lejárat előtt, és hol vásárolja meg a papírt. Ha a vásárlás menetét külön is átnézné, a állampapír vásárlás lépésről lépésre útmutató hasznos kiegészítés.

Főbb típusok és jellemzők

Egyéves időtávra Magyarországon több, egymástól eltérő állampapír jöhet szóba. Nem mindegyik ugyanúgy működik, és nem mindegyik érhető el új vásárlásra. A legfontosabb különbségeket az alábbi táblázat foglalja össze.

Előnyök, kockázatok és költségek

Az 1 éves állampapír fő előnye a rövid időtáv és az állami kibocsátó. Ez sok magyar megtakarítónak fontos, mert a pénz nem tőzsdei árfolyammozgásra épül, és lejáratig tartva a feltételek könnyebben követhetők.

A kockázat ettől még nem nulla. Lejárat előtti eladásnál a visszaváltási vagy vételi árfolyam miatt kevesebb hozamot kaphat, mint amivel eredetileg számolt. A DKJ-nál különösen fontos, hogy a hozam nem kuponként érkezik, hanem az árfolyamkülönbségből adódik.

A költségeknél nézze meg, hol tartja az értékpapírszámlát. Ha egyéves időtávon túl is gondolkodik, hasonlítsa össze a rövid távú befektetés és a magyar állampapír lehetőségeit is.

Adózás és szabályozás Magyarországon

A magyar állampapíroknál az adózás kedvezőbb lehet, mint sok más befektetésnél. A hivatalos terméktájékoztatók szerint a 2019. június 1. után vásárolt lakossági állampapírok kamata jellemzően kamatadómentes. Ez az egyik oka annak, hogy az állampapír a magyar megtakarítók körében népszerű.

A NAV szabályai azért továbbra is fontosak, mert nem minden befektetés adózik ugyanúgy. TBSZ esetén a tartós befektetésből származó jövedelem külön kategória, és 5 év után adómentes lehet. Ez inkább ETF-eknél, részvényeknél vagy befektetési alapoknál kerül elő, de a teljes megtakarítási tervnél érdemes vele számolni. A Lightyear TBSZ számla például akkor lehet érdekes, ha az állampapír mellett tőzsdei eszközöket is tartana.

Az MNB a pénzügyi és befektetési szolgáltatók felügyeleti hatósága, ezért szolgáltató választásakor érdemes ellenőrizni, hogy szabályozott szereplővel dolgozik-e. A BÉT, vagyis a Budapesti Értéktőzsde hitelpapír-szekciója a tőkepiaci környezet része, de a legtöbb lakossági vásárló a gyakorlatban a Magyar Államkincstáron, WebKincstáron, MobilKincstáron vagy a kijelölt forgalmazókon keresztül találkozik ezekkel a termékekkel.

A NYESZ nyugdíjcélú számla, amelynél az éves befizetések után adójóváírás is kapcsolódhat a szabályok szerint. Egy egyéves állampapír önmagában nem nyugdíjstratégia, de a teljes portfólióban a rövid és hosszú célokat külön kell kezelni.

Gyakorlati példa magyar kontextusban

Tegyük fel, hogy Ön 1 000 000 Ft-ot szeretne félretenni körülbelül egy évre. A pénzre nincs szüksége a következő hónapokban, de nem szeretné 5 vagy 10 évre lekötni. Ilyenkor első körben nem az a kérdés, hogy melyik termék hangzik a legjobban, hanem az, hogy a pénz tényleg maradhat-e a futamidő végéig.

Ha igen, a 12 hónapos DKJ egyszerű dematerializált megoldás lehet. Itt a lejáratkori névérték és a vételár különbségéből jön a hozam. Ha viszont Ön papíralapú, postán vásárolható konstrukciót keres, az 1 éves Kincstári Takarékjegy lehet kézenfekvőbb, jelenleg 4,50%-os éves kamattal.

Ha menet közben kiderül, hogy a pénzre hamarabb szükség lesz, akkor a döntés már nem csak a kamatról szól. Meg kell nézni az aktuális vételi árfolyamot, a visszaváltási feltételeket, és azt is, mennyi idő alatt jut vissza a pénz a bankszámlára.

Ha a cél nem egyéves pénzparkoltatás, hanem többéves vagyonépítés, akkor érdemes külön összevetni a Fix Magyar Állampapír, a Prémium Magyar Állampapír és az ETF befektetés szerepét is. Ezek más időtávra és más kockázatra valók.