ETF kereső: így szűrje ki a megfelelő ETF-et

Mi az az ETF kereső, és mikor érdemes használni?

Az etf kereső olyan szűrőfelület, amelyben ETF-eket tud összehasonlítani név, ISIN, index, deviza, költség, osztalékkezelés és tőzsdei piac alapján. Nem befektetési tanácsot ad, hanem segít leszűkíteni a több száz vagy több ezer elérhető terméket néhány olyan ETF-re, amelyet már érdemes külön is megvizsgálni.

Akkor hasznos, ha Ön már tudja, milyen irányba szeretne befektetni, például globális részvénypiacba, amerikai S&P 500 indexbe, európai részvényekbe, kötvényekbe vagy árupiaci kitettségbe. Ha még magát az ETF fogalmát szeretné tisztázni, előbb érdemes átnézni az ETF alapokról szóló útmutatónkat.

A kereső legnagyobb előnye, hogy nem márkanév alapján dönt. Megmutatja, hogy két hasonló ETF között lehet különbség költségben, devizában, osztalékkezelésben, likviditásban és adózási kezelésben. Ezek a különbségek hosszú távon nagyobb hatással lehetnek az eredményre, mint az, hogy melyik termék neve ismerősebb.

Hogyan működik az ETF kereső?

Egy jó ETF kereső először a befektetési univerzumot szűri. Ön megadja, milyen piacot keres, majd a rendszer megmutatja az oda tartozó ETF-eket. A találatokat ezután díj, alapméret, deviza, osztalékkezelés, replikációs módszer, tőzsde és ISIN alapján lehet tovább szűkíteni.

A folyamat hasonlít ahhoz, mint amikor nem egyetlen részvényt keres, hanem először a piacot választja ki. Ha például amerikai nagyvállalatokba szeretne fektetni, nem biztos, hogy egyedi részvényekkel kell kezdenie. Lehet, hogy egy S&P 500 ETF egyszerűbb megoldás. A részvénybefektetésről szóló oldalunk segít megérteni, mi a különbség az egyedi részvény és a kosárszerű befektetés között.

Fontos, hogy a kereső találati listája nem rangsor az Ön számára. Az első helyen szereplő ETF lehet olcsó, de lehet rossz devizában, túl kicsi alapmérettel, alacsony forgalommal vagy olyan tőzsdén, amelyet az Ön szolgáltatója nem kezel kedvezően.

Főbb típusok és jellemzők

Az ETF kereső akkor működik jól, ha nem minden terméket egy kalap alá vesz. Más szerepe van egy széles részvényindexet követő ETF-nek, egy rövid kötvény ETF-nek, egy szektor ETF-nek és egy árupiaci terméknek. A BÉT ETF-oldala is külön kezeli a részvényindexhez, kötvényhez, árupiaci kitettséghez vagy más mögöttes piachoz kapcsolódó termékeket.

A kezdő befektető számára a legegyszerűbb kiindulópont általában egy széles, tőkeáttétel nélküli, nagy alapméretű ETF. A szűk szektor ETF-ek, inverz termékek és kriptoeszközökhöz kapcsolódó ETP-k már más kockázati szintet jelentenek. Ezeket ne ugyanazzal a szemmel nézze, mint egy klasszikus, széles részvénypiaci ETF-et.

Előnyök, kockázatok és költségek

Az ETF kereső egyik legfontosabb feladata, hogy láthatóvá tegye a költségeket. A BÉT nyilvános ETF-listáján több terméknél 0,05% és 0,50% közötti TER szerepel, de ez csak az alap éves költsége. Ehhez jöhet a brókeri jutalék, a devizaváltási díj, a spread és a számlavezetés.

Az alacsony díj önmagában nem elég. Egy olcsó ETF is lehet rossz választás, ha túl szűk piacot követ, alacsony a forgalma, vagy Ön nem érti a mögöttes kockázatot. A tőzsde kezdőknek útmutatóban leírtuk, miért számít a kereskedési idő, az árfolyammozgás és a megbízás típusa.

A kockázatot nem tünteti el a diverzifikáció. A piaci árfolyam eshet, a deviza elmozdulhat, és speciális termékeknél a szerkezet is bonyolultabb lehet.

Adózás és szabályozás Magyarországon

Magyarországon az ETF választásnál az MNB, a BÉT és a NAV a három fontos hivatkozási pont. Az MNB felügyeli a befektetési szolgáltatókat, ezért számlanyitás előtt ellenőrizze az engedélyt. A BÉT a magyar tőzsde, ahol a BÉTa Piacon több külföldi ETF és ETP forint alapon is elérhető. A NAV az adózás miatt fontos.

Sok befektető TBSZ-en tart ETF-et, mert hosszabb távon adóelőnyt adhat. A NAV tájékoztatása szerint az öt év előtti megszakítás vagy részleges megszakítás szochokötelezettséget is érinthet az újabb szerződéseknél. Ezért azt is ellenőrizze, hogy a kiszemelt ETF elérhető-e TBSZ-en.

NYESZ esetén nyugdíjcélú megtakarításról van szó, ezért más feltételek jelennek meg. Ha adóelőny miatt választ számlatípust, a termék előtt nézze meg a szolgáltató feltételeit és szükség esetén kérjen adótanácsadói segítséget.

Gyakorlati példa magyar kontextusban

Tegyük fel, hogy Ön 1 000 000 Ft értékben szeretne hosszú távú ETF befektetést indítani. Két hasonló, nagy részvénypiacot követő ETF-et talál. Az egyik TER-je 0,07%, a másiké 0,30%. Az első éves alapkezelési költsége nagyjából 700 Ft, a másodiké 3 000 Ft lenne ugyanekkora összegnél.

Ez a különbség első évben nem tűnik nagynak, de hosszú távon a magasabb költség a hozam egy részét minden évben elviszi. Ehhez még hozzá kell számolni, hogy milyen devizában vásárol, mennyi a devizaváltás, mekkora a spread, és van-e külön díja a brókernek.

Brókerválasztásnál nézze meg, elérhető-e a kiszemelt ETF, van-e TBSZ, és milyen a díjszabás. Kiindulásként átnézheti az XTB értékelésünket és az eToro bemutatónkat, de a végső döntést saját célja és kockázattűrése alapján hozza meg. Ha biztonságosabb állami alternatívát is mérlegelne, az állampapírokról szóló útmutató jó összehasonlítási alap lehet.

Ezt a sorrendet érdemes követni, mielőtt konkrét ETF-et vásárolna.

ETF kereső használata lépésről lépésre