Hány éves korig jár a családi adókedvezmény?

Hány éves korig jár a családi adókedvezmény? A rövid válasz az, hogy a kedvezmény addig jár, amíg a gyermek után családi pótlékra való jogosultság van. Ez alapesetben a tankötelezettség végéig, vagyis annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a gyermek betölti a 16. életévét.

Ha a gyermek ezután is köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanul, akkor a családi pótlék, és vele együtt a családi adókedvezmény is tovább járhat. A felső határ általában annak a tanévnek az utolsó napja, amelyben a gyermek betölti a 20. életévét. Sajátos nevelési igényű tanulónál ez 23 éves korig tolódhat ki.

A családi adókedvezmény tehát nem egyszerűen a gyermek születésnapjához kötődik. A lényeg az, hogy az adott hónapban fennáll-e a jogosultság.

Az alábbi táblázat segít gyorsan eldönteni, hogy melyik életkor lehet irányadó. A pontos jogosultságot a tanulói jogviszony és a családi pótlékra való jogosultság dönti el.

A NAV szabályai szerint kedvezményezett eltartottnak számít többek között az a gyermek, aki után a családi pótlékra jogosult a szülő vagy más jogosult személy. Ezért a családi adókedvezmény életkori határát nem érdemes külön kezelni a családi pótléktól.

A Magyar Államkincstár családi pótlék szabályai alapján az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évétől a tankötelezettség teljes idejére jár. A tankötelezettség után továbbra is járhat, ha a gyermek köznevelési vagy szakképző intézményben tanul.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a gyermek középiskolás, technikumban tanul vagy más jogosító tanulói jogviszonya van, akkor a kedvezmény sokszor nem áll meg 16 éves korban. Ha viszont a tanulói jogviszony megszűnik, a családi pótlék és a családi kedvezmény jogosultsága is megszűnhet.

A családi adókedvezményt azokra a hónapokra lehet érvényesíteni, amelyek jogosultsági hónapnak számítanak. Ilyen hónap például az, amikor a családi pótlékra való jogosultság legalább egy napig fennáll.

Ez különösen akkor fontos, amikor a gyermek befejezi az iskolát, munkába áll, vagy megszűnik a családi pótlékra való jogosultság. Ha a kedvezmény továbbra is bent marad a munkáltatói adóelőleg-nyilatkozatban, miközben már nincs jogosultság, akkor év végén visszafizetés lehet belőle.

A legegyszerűbb megoldás az, ha változáskor azonnal frissíti az adóelőleg-nyilatkozatot. Ez ugyanúgy érinti a havi nettó bért, mint amikor a bruttó és nettó fizetés közötti különbséget számolja.

Egyetemista vagy főiskolás gyermek után általában már nem jár ugyanúgy a családi adókedvezmény, mint egy középiskolás után, mert a családi pótlék jogosultsága rendszerint megszűnik. Van viszont egy fontos különbség: az egyetemista gyermek bizonyos esetekben eltartottként beleszámíthat a családban élő többi gyermek után járó kedvezmény összegébe.

Példa: a családban van egy egyetemista gyermek, akinek nincs rendszeres jövedelme, és van egy középiskolás testvér. Az egyetemista után önmagában már nem feltétlenül jár kedvezmény, de eltartottként növelheti azt a gyerekszámot, amely alapján a középiskolás után számolt kedvezmény jár.

Ez a rész sok félreértést okoz. Ha a helyzet nem egyértelmű, érdemes a NAV tájékoztatóját vagy könyvelőt ellenőrizni, mielőtt az adóelőleg-nyilatkozatot leadja.

A családi adókedvezmény adózási szabályait a NAV tájékoztatói alapján érdemes ellenőrizni. A családi pótlék és az iskoláztatási támogatás gyakorlati ügyintézése a Magyar Államkincstárhoz kapcsolódik.

Az MNB és a KHR nem azt dönti el, hogy hány éves korig jár a családi adókedvezmény. Ezek akkor kerülhetnek képbe, ha a család hitelt vesz fel, és a bank a nettó jövedelmet, valamint a hiteltörténetet vizsgálja. A KHR lista tehát hitelbírálati kérdés, nem családi adókedvezmény jogosultsági feltétel.

Ha a kedvezmény miatt több pénz marad havonta a családi kasszában, azt érdemes tudatosan kezelni. Rövid távon segíthet a havi költségvetésben, hosszabb távon pedig akár a megtakarítás kalkulátor segítségével is megnézheti, mekkora tartalék épülhet belőle.