Kötvény fogalma: jelentése, működése és kockázatai

A kötvény fogalma röviden: olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyben a kibocsátó pénzt vesz kölcsön a befektetőtől, majd a szerződésben meghatározott feltételek szerint kamatot és tőkét fizet vissza.

Ha Ön kötvényt vásárol, akkor nem tulajdonrészt szerez, mint egy részvény esetében. Inkább hitelezővé válik. A kibocsátó lehet állam, vállalat, bank vagy más intézmény.

A kötvény jelentése akkor lesz igazán egyértelmű, ha az alapadatokat is megnézi. Ezek általában a következők: névérték, futamidő, kamat, kamatfizetési gyakoriság, lejárat, kibocsátó és visszafizetési feltételek. Ezekből derül ki, hogy mennyi pénzt köt le, mikor kaphat kamatot, és milyen kockázatot vállal.

A kötvény működése egyszerűbb, ha egy példán keresztül nézzük meg. Tegyük fel, hogy egy kibocsátó 1 000 000 Ft névértékű, évi 7%-os kamatú kötvényt bocsát ki. Ha Ön ezt névértéken megvásárolja, akkor évente 70 000 Ft kamat járhat a feltételek szerint.

A futamidő végén a kibocsátó visszafizeti az 1 000 000 Ft névértéket. Ez az alaphelyzet. A valóságban azonban az árfolyam változhat, és ha lejárat előtt eladja a kötvényt, akkor nyereség vagy veszteség is keletkezhet.

A kötvényeknél ezért két dolgot kell külön kezelni: a szerződés szerinti kamatot és a piaci árat. Egy fix kamatozású kötvény kamata lehet előre ismert, de a lejárat előtti eladási ár már a piaci hozamoktól, a kereslettől és a kibocsátó megítélésétől függ.

A kötvények fajtái közül a magyar befektetők leggyakrabban állampapírokkal találkoznak, de a kötvény ennél szélesebb kategória. A magyar állampapír is kötvényjellegű befektetés, csak itt a kibocsátó a magyar állam.

Vállalati kötvénynél egy cég von be forrást. A Budapesti Értéktőzsde szerint a BÉT termékpalettáján közép- és nagyvállalatok, valamint pénzügyi intézmények által kibocsátott fix és változó kamatozású kötvények is megtalálhatók.

Banki vagy jelzáloglevél típusú kötvényekkel is találkozhat, ezeknél a kibocsátó és a fedezet jellege miatt más a kockázati kép. A lényeg mindig ugyanaz: nézze meg, ki tartozik Önnek, miből fizet, mikor fizet, és mi történik, ha a kötvényt lejárat előtt eladná.

A kötvény előnye, hogy sok esetben kiszámíthatóbb, mint egy részvénybefektetés. A kamatfizetés és a lejárat előre láthatóbb lehet, ezért a kötvény hasznos eszköz lehet egy óvatosabb portfólióban.

Ez nem jelenti azt, hogy kockázatmentes. A kötvény kockázata több részből áll. Az MNB külön kiemeli a piaci kockázatot, a likviditáskockázatot, a devizaárfolyam-kockázatot és a kibocsátó hitelképességét. Ha a piaci hozamok emelkednek, egy korábban megvett fix kamatozású kötvény árfolyama csökkenhet. Ez főleg akkor fáj, ha lejárat előtt kell eladnia.

Költség is lehet: vételi és eladási jutalék, számlavezetési díj, devizaváltási költség vagy árfolyamkülönbözet. Ha tőzsdei vagy külföldi kötvényt venne, érdemes előbb átnézni a tőzsdei befektetés alapjait és összehasonlítani a szolgáltatók díjait.

Magyarországon a befektetési szolgáltatók felügyeletét az MNB látja el, a magyar tőkepiaci kereskedés egyik központi intézménye pedig a BÉT. Az adózási kérdéseknél a NAV szabályai az irányadók.

A kötvény adózása attól függ, milyen kötvényről van szó, hol tartja, és milyen számlán keresztül vásárolta. A NAV tájékoztatása szerint sok kamatjövedelem után 15% személyi jövedelemadó mellett 13% szochót is fizetni kell, de vannak kivételek. A 2019. június 1. után kibocsátott lakossági állampapírok kamata például külön kedvező szabály alá esik.

TBSZ-en, vagyis Tartós Befektetési Számlán értékpapír típusú befektetések, köztük kötvények is tarthatók. Az MNB összefoglalója alapján 5 év után a TBSZ hozama adómentes lehet, 3 és 5 év között pedig kedvezményes adózás vonatkozhat rá.

NYESZ-nél a nyugdíjcél fontos. Az MNB szerint a NYESZ-számla éves befizetései után 20%, legfeljebb 100 000 Ft adókedvezmény vehető igénybe, de ez már hosszabb távú, nyugdíjcélú konstrukció. Ha Ön csak rövid távra keres helyet a pénzének, a NYESZ általában nem az első választás.

Tegyük fel, hogy Ön 1 000 000 Ft-ot kötvénybe fektet. A kötvény évente 7% kamatot fizet, és 3 év múlva jár le. Ha minden a szerződés szerint történik, akkor évente 70 000 Ft kamatot kap, a lejáratkor pedig visszakapja az 1 000 000 Ft névértéket.

Ha viszont a futamidő közben eladja, akkor nem biztos, hogy pontosan 1 000 000 Ft-ért tudja értékesíteni. Ha a piaci hozamok közben emelkedtek, a kötvény árfolyama csökkenhet. Ilyenkor előfordulhat, hogy a kapott kamat egy részét vagy egészét elviszi az árfolyamveszteség.

Ezért kezdőként érdemes először megérteni, hogyan működik a kötvény, majd csak utána választani konkrét terméket. Ha tőzsdén kereskedett eszközök felé menne tovább, a részvény, az ETF és az aktív brókercégek, például az XTB értékelés vagy az eToro értékelés áttekintése is segíthet a teljes kép kialakításában.