Névtelen
Pénzügyi szakértő · Financer
A társasági adó (TAO) Magyarország egyik legfontosabb vállalkozói adóneme, amely a társas vállalkozások nyereségét terheli. Az adó mértéke 2017 óta egységesen 9%, ami az Európai Unió legalacsonyabb társaságiadó-kulcsa.
Ebben az útmutatóban bemutatjuk a társasági adó pontos szabályait, kiszámítását, a bevallási határidőket és a 2026-ban elérhető adókedvezményeket.
A társasági adó – rövidítve TAO, más néven nyereségadó – egy közvetlen adó, amely a gazdasági társaságok nyereségére vetül. Magyarországon ez a jogi személyek alapvető adózási formája.
A TAO célja, hogy a vállalkozások a realizált nyereségük alapján járuljanak hozzá a közterhekhez. Az adóalapot a számviteli törvény szerinti eredményből számítják ki, korrekciós tételekkel módosítva.
Gyakori félreértés, hogy a TAO a teljes bevételre vonatkozik – valójában csak a nyereségre (bevétel mínusz elszámolható költségek, módosítva a korrekciós tételekkel) kell megfizetni.
A társasági adó mértéke az adóalap 9%-a. Ez az egykulcsos rendszer 2017. január 1-je óta van érvényben, és 2026-ban sem változott.
A 9%-os kulcs mérettől függetlenül minden adóalanyra egyformán vonatkozik – tehát nincs különbség kisvállalkozások és nagyvállalatok között.
A társasági adót 1997 óta kell fizetni Magyarországon. Az alábbi táblázat mutatja, hogyan változott az adókulcs az évek során:
| Időszak | TAO mértéke |
|---|---|
1997–2003 | 18% |
2004–2005 | 16% |
2006–2007 | 16% (5 millió Ft adóalap alatt bizonyos esetekben 10%) |
2008–2009 | 16% (50 millió Ft adóalap alatt 10%) |
2010–2016 | 19% (500 millió Ft adóalap alatt 10%) |
2017-től | 9% (egységes kulcs) |
A TAO-t minden olyan szervezetnek fizetnie kell, amelyik nem egyéni vállalkozó. Az egyéni vállalkozókra a személyi jövedelemadó (SZJA) vonatkozik, nem a társasági adó.
Találd meg a legjobb személyi kölcsönt percek alatt az összehasonlításunk segítségével. Teljesen ingyenes, regisztráció nélkül!
Hitelek fajtáiA leggyakoribb belföldi társaságiadó-alanyok:
Külföldi vállalkozások is lehetnek TAO-alanyok, ha:
A társasági adó kiszámítása több lépésből áll, mivel a számviteli nyereséget korrekciós tételekkel kell módosítani. Ezek a tételek biztosítják, hogy a vállalkozás ne vonhasson ki adómentesen jövedelmet.
A számítás fő lépései:
Adózás előtti eredmény
Határozd meg a bevételek mínusz költségek összegét a számviteli törvény szerint. Ez az úgynevezett adózás előtti eredmény.
Adóalap meghatározása
Az adózás előtti eredményt módosítsd a korrekciós tételekkel: adóalap = adózás előtti eredmény − adóalapot csökkentő tételek + adóalapot növelő tételek.
Társasági adó kiszámítása
A korrigált adóalapot szorozd meg 9%-kal (0,09). Ez a bruttó társasági adó összege.
Fizetendő adó
A bruttó társasági adóból vond le az adókedvezményeket (ha jogosult vagy rájuk). Az eredmény a ténylegesen fizetendő társasági adó.
Vegyünk egy egyszerű példát:
Ha a cég jogosult például fejlesztési adókedvezményre, a fizetendő adó ennél kevesebb is lehet.
A korrekciós tételek meghatározása az egyik legbonyolultabb része a társaságiadó-számításnak. A leggyakoribb tételek:
Számos adókedvezmény áll rendelkezésre, amelyek legfeljebb az adó 80%-át csökkenthetik (fejlesztési adókedvezmény esetén). Az összes egyéb kedvezmény együttesen legfeljebb az adó 70%-áig érvényesíthető.
A legfontosabb kedvezmények:
A társasági adó bevallási határideje az adóévet követő év május 31. Naptári éves adózók esetén tehát a 2026-es adóévre vonatkozó TAO-t 2027. május 31-ig kell bevallani és befizetni.
A bevallás a NAV felé elektronikusan történik, a 29-es nyomtatványon.
A társasági adót nem csak az éves bevalláskor kell fizetni – év közben adóelőleget kell befizetni a NAV-nak.
Az előlegfizetés gyakorisága a megelőző évi adó összegétől függ:
| Előző évi adó | Előlegfizetés gyakorisága |
|---|---|
20 millió Ft felett | Havonta (minden hónap 20-áig) |
20 millió Ft alatt | Negyedévente (negyedév utolsó hónapjának 20-áig) |
A bevalláshoz és befizetéshez szükséges legfontosabb adatok:
A KATA és a KIVA (kisvállalati adó) alternatívát jelentenek a társasági adóhoz képest. A KIVA kulcsa szintén alacsony (10%), és az adóalap a személyi jellegű ráfordítások (bérek) alapján határozható meg.
A KIVA előnyös lehet, ha a cég sok alkalmazottat foglalkoztat és alacsony a nyeresége, mert a KIVA nem a nyereséget, hanem a pénzeszközök változását és a személyi költségeket adóztatja.
A TAO viszont kedvezőbb, ha a cég kevés alkalmazottal, magas nyereséggel működik, mivel a 9%-os kulcs az EU legalacsonyabbja.
Fontos: a KIVA-t csak 50 főnél kisebb, 3 milliárd Ft árbevétel alatti cégek választhatják.
A TAO megfizetése után a fennmaradó nyereségből fizetett osztalékot is terheli adó: a magánszemély tagok számára kifizetett osztalék után 15% SZJA-t és 13% szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetni.
A szocho-fizetési kötelezettségnek van felső határa: az adott évi minimálbér 24-szerese. Ez felette az osztalékot csak 15% SZJA terheli.
A 750 millió EUR feletti konszolidált árbevételű multinacionális vállalatcsoportokra 2026-tól a globális minimumadó (GloBE / Pillar II) szabályai is vonatkoznak. Ez biztosítja, hogy az effektív adóterhelés legalább 15% legyen.
Ha a magyarországi leányvállalat tényleges adóterhelése 15% alatt marad (a 9%-os TAO önmagában ez alá esik), kiegészítő adófizetési kötelezettség merülhet fel. Ez elsősorban a nagy multinacionális cégeket érinti, a hazai KKV-kat nem.
Ha vállalkozás alapításán gondolkodsz, érdemes megismerni a cégalapítás menetét és költségeit, valamint a vállalkozói hitel és kezdő vállalkozói hitel lehetőségeit.
Az adózási forma kiválasztásakor mindenképp kérd könyvelőd segítségét, hogy a TAO, KIVA vagy KATA közül a számodra legkedvezőbbet válaszd.
A társasági adó (TAO) egy közvetlen adó, amely a vállalkozások nyereségét terheli. Magyarországon minden társas vállalkozásnak (Kft., Bt., Zrt.) fizetnie kell, kivéve az egyéni vállalkozókat. Az adó mértéke egységesen 9%.
A társasági adó mértéke az adóalap 9%-a, amely 2017 óta változatlan. Ez az Európai Unió legalacsonyabb társaságiadó-kulcsa. Az adókulcs mérettől függetlenül egységes – nincs különbség kisvállalkozások és nagyvállalatok között.
A társasági adó éves bevallási határideje az adóévet követő május 31. Emellett év közben adóelőleget kell fizetni: 20 millió Ft feletti előző évi adó esetén havonta, az alatt negyedévente. Az előleg minden hónap/negyedév 20. napjáig esedékes.
A nyereségadó a társasági adó (TAO) másik elnevezése. A két fogalom ugyanazt jelenti: a vállalkozások nyeresége után fizetendő adót. A hivatalos jogszabályi neve "társasági adó", de a köznyelv gyakran nyereségadóként hivatkozik rá.
A társasági adó kiszámításának lépései: 1) Határozd meg az adózás előtti eredményt (bevétel mínusz költségek). 2) Módosítsd a korrekciós tételekkel (adóalapot növelő és csökkentő tételek). 3) A korrigált adóalapot szorozd meg 9%-kal. 4) Vond le az esetleges adókedvezményeket. Az eredmény a fizetendő társasági adó.
Igen, a Kft. alapértelmezetten a társasági adó hatálya alá tartozik. Alternatívaként a Kft. választhatja a kisvállalati adót (KIVA) is, ha 50 főnél kevesebb alkalmazottja van és az árbevétele nem haladja meg a 3 milliárd Ft-ot. A választás az adóév elejétől érvényes.
Van kérdésed ezzel a témával kapcsolatban? Kérdezd meg a közösséget.
E-mail megerősítve. A hozzászólásod az ellenőrzés után jelenik meg.
A link lejárt. Küldd be újra a hozzászólásod.
Névtelen
Pénzügyi szakértő · Financer
Top hitelezők összehasonlítása
ettől 9,4% THM
8 lehetőség
Ingyenes · Nincs hitelhatás
Kamatom megtekintéseTop hitelezők összehasonlítása
ettől 9,4% THM
8 lehetőség
10 perc olvasásSzemélyes pénzügyek
9 perc olvasásSzemélyes pénzügyek
8 perc olvasásSzemélyes pénzügyek
6 perc olvasásSzemélyes pénzügyek
6 perc olvasásSzemélyes pénzügyek
Csatlakozz a Financera Stacks -hez - Heti útmutatód a pénzügyi alapok elsajátításához, extra jövedelem építéséhez, és egy olyan élet megteremtéséhez, ahol a pénz neked dolgozik. A befektetés kockázattal jár – csak olyan pénzt fektessen be, amit megengedhet magának, hogy elveszítsen.