Osztalék adózása Magyarországon 2026

Ha kereskedtél már külföldi vagy magyarországi részvényekkel, akkor valószínűleg hallottál már az osztalék (angolul dividend) fogalmáról.

Ebben a cikkben megtudhatod, hogy miként történik az osztalék adózása Magyarországon, mennyi az osztalékadó, milyen adókat kell fizetned, és mikor mentesülhetsz a fizetési kötelezettség alól.

Osztalék fogalma - Mi az az osztalék?

Az osztalék egy pénzösszeg, amit a részvénytársaság fizet a részvényt birtokló személyeknek.

A részvénytársaság az a cég, amelyiknek a részvényét megvásárolod, az osztalék pedig tulajdonképpen egy jutalom, amiben a cég részesít téged a hűségedért, bizalmadért cserébe.

A kifizetett osztalék a cég termelt profitjából származik. A vállalkozás a megtermelt profit egy részét a cég működésébe forgatja vissza, a másik részéből pedig osztalékot fizet a részvénytulajdonosoknak.

Hogyan történik az osztalék kifizetése?

Az osztalékfizetés történhet készpénzben, vagy részvények formájában. A cég tehát nemcsak pénzben, hanem újabb részvényben is kifizetheti az osztalék összegét.

Ha egy online brókeren keresztül vásárolod meg a részvényedet, akkor valószínű, hogy a befektetésből származó osztalékot az oldalon egyenlegként fogod megkapni.

Osztalék mértéke

A részvény osztalék mértéke nyilvánvalóan minden értékpapírnál változik. Ha az interneten rákeresel egy adott cég részvényére, akkor meg fogod találni az osztalékát is.

Osztalék hozam (dividend yield) jelentése

Az osztalékot hozamként, azaz százalékos mértékként is ki szokták fejezni. Ha egy részvény osztalékhozama például 1%, akkor az azt jelenti, hogy az egy év alatt kapható osztalék mértéke 1%-a a részvény aktuális árának.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a legnépszerűbb osztalékot fizető részvényeket:

Példák osztalékra (2026 április)

Osztalék adózása

Az osztalék után magánszemélyek számára 2026-ban két adófizetési kötelezettség vonatkozik – legyen szó cégből kivett osztalékról vagy részvény osztalékról:

Személyi jövedelemadó

Az osztalék után fizetendő adó mértékét a kifizetőnek az osztalék kifizetésének időpontjában kell megállapítania és levonnia, majd a következő hónap 12. napja előtt kell befizetnie.

Ha külföldi cégtől részesülsz osztalékban, akkor szintén fel kell tüntetned ezt a SZJA adóbevallásodban és ki kell fizetned utána a 15%-os adót.

A személyi jövedelemadó mértékének nincs éves határa, ezért az összege bármekkora lehet.

Szociális hozzájárulási adó

A szociális hozzájárulási adó (szocho) rendelkezik felső határral: ezt az adót csak a minimálbér 24-szeresének megfelelő összegig kell befizetni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az adóévben eléred ezt a határt, akkor a további jövedelemre nem vonatkozik a fizetési kötelezettség.

Hogyha tehát az adott adóévben eléred ezt a 7 747 200 Ft-os limitet, akkor az osztalék után már nem kell hozzájárulási adót fizetned.

Ellenkező esetben a 13%-os összeget ki kell fizetni, ha más okból kifolyólag sem mentesülhetsz alóla: erről beszélünk a későbbiekben.

Mentesülés az osztalék adó alól

Az osztalék után fizetett személyi jövedelemadót minden esetben meg kell fizetni, azonban a szociális hozzájárulási adó alól mentesülni lehet.

Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie annak a magánszemélynek, aki az Európai Gazdasági Térségén (EGT) működő tőzsdén keresztül vásárolja meg az osztalékot fizető részvényt. Ide tartozik többek között a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) is.

Külföldi osztalék adózása

Ha külföldi cégtől kapsz osztalékot, a 15%-os SZJA-t Magyarországon is meg kell fizetned. A külföldön már levont forrásadót beszámíthatod, de legfeljebb az adott országgal kötött kettős adóztatási egyezmény szerinti mértékig.

Fontos változás az amerikai részvényeknél: Az USA-ból származó osztalék esetén az amerikai forrásadó mértéke 30% (ha nem töltöttél ki W-8BEN nyomtatványt) vagy 15% (W-8BEN kitöltése esetén). A magyar adóbevallásban legfeljebb a kettős adóztatási egyezmény szerinti mértéket számíthatod be.

Nem EGT-tagország tőzsdéjén (például USA) vett részvények osztaléka után a 13%-os szocho is fizetendő, míg az EGT-n belüli tőzsdékről származó osztalék mentes a szocho alól.

Osztalék adózása TBSZ számlán

A tartós befektetési számla (TBSZ) kiemelten előnyös lehet az osztalék adóterhének csökkentésére. A TBSZ lényege, hogy ha legalább 3 évig tartod a számlán a befektetéseidet, csökkentett adót fizetsz, 5 év után pedig teljes adómentességet élvezhetsz.

TBSZ adóelőnyök az osztalékra

Fontos, hogy a TBSZ számlán kapott osztalék után szocho sem fizetendő, függetlenül attól, hogy a részvény EGT-n belüli vagy azon kívüli tőzsdén van.

A TBSZ tehát ideális megoldás azok számára, akik hosszú távon szeretnék élvezni az osztalékfizető részvények hozamát anélkül, hogy jelentős adóterhet vállaljának.